-Úgy félek...-Sóhajtottam.
-Leahtól?-Ölelt át.Én bólintottam.-Nem engedem hogy bántson...Megvédelek!-Mondta majd egy csókot nyomott homlokomra.
-Én annyira szeretlek...ÉS...Nem tudnék élni sem nélküled...Ez komoly...-Mondtam halkan majd felnéztem Paulra.
-Én is Téged...Nem is hinnéd hogy mennyire.-Mondta.
Megcsókoltam.Ismét az ölében ültem.Mintha a múltat élnénk át újra...Csak most Paul nem lökött le magáról. :) .
-Gyere...-Súgta Paul a nyakamba majd felemelt és felvitt a lépcsőn...Egyenesen az ágyamba mentünk.
Én feküdtem alul, Paul pedig fölöttem.Benyúltam a pólója alá...Amikor az oldalát simítottam végig megremegett.
-Csikis vagy?-Nevettem fel.
-Kicsit...-Vont vállat.
-Na ezt megjegyzem...Későbbre jó lesz.-Mondtam és megcsókoltam ismét.
Levettem a pólóját...Ő is az enyémet.
-Annyira gyönyörű vagy...-Nézett végig rajtam.
-Nem...Én csak egy átlagos lány vagyok...De ha veled vagyok...Akkor tényleg gyönyörű vagyok...-Suttogtam a fülébe.
Melleim neki feszültek mellkasának amikor magához ölelt.Úgy éreztem hogy összeforrtunk...
Paul legalább egy fejjel volt nálam magasabb...
Így a hasamnál éreztem kemény, forró vágyát...
Ajkaimmal a szájától, a nyakán át elindultam a mellkasa felé...Csókoltam ahol értem.Amikor a mellkasánál jártam éreztem heves szívverését és szapora légzését.
Kezemmel elindultam lefelé...mellkas, has és a forróság...
Kezemet köré fontam majd elengedtem...Felcsúsztam és megcsókoltam Pault.
Ahogy hozzám szorította csípőjét kélyes nyögés szakadt fel belőlem...Aztán éreztem a forróságot az ölembe.Az agyamba tüzes nyílként hasított a tudat: Most fogattam magamba Pault!
Elmosolyodtam.-Szeretlek!-Nyögtem a fülébe...
-Én is...Téged...-Mondta majd ismét magához ölelt...
>0<
Az a néhány óra gyorsan elrepült...Az első alkalom...A legjobb volt...Még soha nem éreztem ezt a forróságot...Pault...
Aztán elaludtam...
-Nee!-Ordítottam fel.Zihálva felültem az ágyon...Ugyan az a rémálom...Paul meghalt...Jake megölte...
-Mi az, Elena?-Ült fel Paul rémülten.
-Semmi...Bocs...Csak rémálom...-Ráztam meg a fejemet.-Bocs hogy felkeltettelek...Sajnálom...-Hanyatlottam vissza az ágyra.
-Akarsz róla beszélni?-Nézett rám Paul.
-Nem...-Ráztam meg a fejemet.Paulnak van elég dolga...Nem kell hogy ez is Őt nyomja...-Köszi de nem lényeges...Felejtsük el.
-Oké...-Feküdt vissza Paul is.
Megfordultam és hozzá bújtam.
-Nyugi aludj csak...-Simogatta nyugtatóan a hátamat.-Itt vagyok...
Lehunytam a szememet.És próbáltam elaludni...
A nap vakító sugarai keltettek.Kinyitottam a szememet és az órára néztem: 10:23.
Lustán kikászálódtam az ágyból, felvettem a selyem köpenyemet és lebotorkáltam a lépcsőn.A konyhából isteni illatok szálldogáltak kifelé.
-Jó reggelt...-Mentem be a konyhába.
-Neked is!-Mosolygott rám Paul.Odamentem hozzá adtam egy puszit az arcára majd töltöttem magamnak egy kávét.
Leültem az asztal mellé.
-Amúgy...Te mi a francot csinálsz?-Ásítottam egy hatalmasat.
-Reggelit a világ leggyönyörűbb, legjobb csajának.-Mondta majd letett elém egy tányér sajtos-sonkás omlettet.
-Óh de édes vaagy!-Mosolyogtam rá.
Leült velem szemben.Enni kezdtünk.
Felálltam és a hűtőhöz mentem, tejért.Vettem egy poharat.-Kérsz Te is?-Kérdeztem Paulra nézve.
-Igen köszi.-Mondta.Levettem mégegy poharat és abba is tejet töltöttem.
Megreggeliztünk...
-Megyek...Rendbe szedem magam.-Mondtam majd felmentem a lépcsőn.
Lezuhanyoztam, hajat mostam...
Aztán kiszálltam a kabinból.Megszárítottam a loknikat, kisminkeltem magamat és felvettem a tegnapi farmeromat és egy egyszerű, fekete pólót.A hajamat még nem vasalom ki...
Visszamentem Paulhoz és néztük a tévét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése